Magyar szerkezettár
🪄
szerű/felüti
szer-ú/-ű/[Hyph:Slash]felüti[Prs.Def.3Sg]

szer1 fn nép
az utca vmelyik oldala, sora. átmegy a túlsó szerre. | nép utca. | táj rég a falu vmelyik része.
[?tör ]

-ú/-ű mn-képző (jelzős v. összetett fn-hez)
<annak kif-ére, hogy valakinek, valaminek van valamije.> [szőke] hajú, jószívű.

/[Hyph:Slash]

fel föl
I. hsz
1. felül v. magas(abb)an levő helyre. fel az emeletre; fel a polcra. | valaminek a teteje irányába(n). hegynek fel. | ▸ fel és alá fel és le fel s alá járkál.
2. a vízfolyással ellenkező irányban. fel a tiszán.
3. északi irányba(n). pesttől fel vácig.
4. vidékhez képest vmely nagyobb városba, kül. a fővárosba. fel pestre.
5. zene a magasabb hangok felé. fel a c-ig.
6. értékrendben, rangsorban vmely magasabb fokon levőhöz, ill. levőig. fel a minisztériumig.
7. nép fenn. | ▸ fel van valamivel | ▸ mire fel? | ▸ arra erre fel
8. (msz-szerűen) <tevékenységre buzdító felszólításként.> munkára fel! | ▸ fel valamivel!fel a fejjel!fel a kezekkel!
II. ik
1. magasabban levő helyre, annak irányába. felszáll, feltekint, felküld. | északi irányba(n). felutazik [borsodba]. | vmely központi v. rangban magasabb helyre. felterjeszt. | <jelentéstömörítő igékben.> felsegít.
2. úgy, hogy valakinek, valaminek alsó része felülre kerül(jön) v. függőleges helyzetéből vízszintesbe fordul(jon), borul(jon). feldől, felrúg.
3. rögzítve valamin v. valamire. felvarr, feljegyez.
4. kiemelkedést, domborulatot, térbeli növekedést előidézve. feldagad, felhizlal. | egy halomba, csoportba gyűlve, gyűjtve. felgyülemlik, felhalmoz.
5. mennyiségi növekedést, fokozódást elérve v. előidézve. felgyorsul, felfűt.
6. úgy, hogy valaki, valami érzékelhetővé, láthatóvá, ill. ismertté, tudottá válik. felbukkan, felfedez.
7. éber állapotba, öntudatra jutva, ill. ezt előidézve. felriaszt. | <jelentéstömörítő igékben.> felcsenget.
8. indulatos lelkiállapotba jutva, ill. ezt előidézve. felháborodik, felbőszít.
9. rést, nyílást előidézve. felhasad; felkarcol. | valaminek merevebb, tömörebb eredeti állapotát megbontva, meglazítva. felenged [a fagy]; fellazít.
10. valakit, valamit (teljesen, bőségesen) fölszerelve, ellátva valamivel. felruház, felhatalmaz.
11. <egyetlen mozzanatból álló cselekvés, történés megnevezésében, ill. vmely cselekvés, történés kezdő mozzanatának kif-ére.> felsír, felvillan.
12. <cselekvés, folyamat beteljesülésének, befejeződésének kif-ére.> felvirrad, felsorol. | <annak kif-ére, hogy vmely cselekvés, folyamat befejeződésekor valami elfogy, eltűnik, ill. hogy a cselekvés valaminek (rendsz. szennyeződésnek) az eltüntetésére irányul.> felszárad, felmos.
13. <egyéb jelentésmódosító szerepekben.> felköszönt, felügyel, felolvas.
14. <megismételve a cselekvés, történés ismételt voltának kif-ére.> fel-feldob.
[←felé ‘fölé’←föl1 ]

üt ts (és tn) ige
1. (tn is ) erős lendülettel, keményen hozzáér valakihez, valamihez.az asztalra üt | (tn is ) így fájdalmat okoz. üti a lovat; fejbe üt valakit;valakinek a körmére üta szájára üt | (tn is ) támad, bánt valakit. ha teheti, üt rajta egyet.
2.lovaggá üt valakit
3. erőteljesen valamihez érint. a pohárhoz üti a gyűrűjét. | vmely testrészével valamibe ütközik. kőbe ütötte a lábát. | ▸ ütik a kártyát
4. sp is (vmely eszközzel) megütve elröpít, vhova juttat. a kapuba üti a labdát. | ját <tekében bábot> eltalál, feldönt. kilencet ütött.
5. lendületes mozdulattal valamibe, valaminek a felületére juttat valamit úgy, hogy ott maradjon. szeget üt a falba; pecsétet üt valamire;csapra üti a hordót
6. <ütőhangszert> megszólaltat. üti a dobot. | zene <ütemet> szabályos koppantásokkal, kézmozdulatokkal jelez. üti a taktust. | <óra időpontot> hangosan jelez. ötöt ütött. | (t. n.) ▸ ütött az óra
7. tn <villám> belecsap valakibe, valamibe. | <kif-ekben.> guta szél üt valakit, valamit | ▸ üsse a mennykő part a patvar!
8. tn ▸ mi ütött belé hozzá?
9. tn nép biz hirtelen érzékel valamit. bűz ütött az orrába.
10.valami üti a markát, tenyerét
11. tn ▸ rajtunk üt
12. <nyílást> ütve létrehoz. rést, léket üt valamin; sebet üt valakin.
13. <kif-ekben.> olajat üttojást üt valamibe, valamire
14. <kif-ekben:> (gyorsan) létesít, rendez, kelt. sátort, tábort üt; zajt üt;pártot üt valaki ellen
15. (t. n. is ) ját kártyában: <ütőkártya> a szabályok szerint magával visz vmely kisebb értékű lapot. az ász minden lapot üt. | (t. n. is ) sp sakkban: lépéskor az ellenfél bábját a tábláról leveszi és a saját bábját a megüresedett mezőre teszi.
16. biz nincs összhangban valamivel, nem illik hozzá. ezek a színek ütik egymást.
17. tn ▸ valakire üt
[?fgr ]

i[Prs.Def.3Sg]
____________________
fejét
fejbirtokos személyjel-t

fej2 fn
1. ember, állat testének (az agyvelőt,) a szájnyílást és a legfőbb érzékszerveket magában foglaló legfelső, ill. elülső része. | <kif-ekben átv is .> valakinek a fejéhez vág ver valamitfejére esett ejtettékvalakinek a fejére koppint ütfejet hajtfogja a fejétlógatja a fejétha a feje tetejére áll isvéres fejjelfejtől-lábtólfel a fejjel!csak a fejét, hogy meg ne sántuljon!egyszer majd a fejed hagyod el!olyan a feje, mint a dézsa | egy fej hosszát kitevő távolság. két fejjel győz. | ▸ fej fej mellett
2. agy, ész, értelem. világos fej;elveszti a fejéta saját fejével gondolkodik | gondolkodás, emlékezet. fejben számol; fejből tud valamit.
3. <az egész ember jelképeként.> szegény feje!; bajt idéz valakinek a fejére;a fejére nő valakinekbeszél valakinek a fejével | ▸ valamilyen fejjel szerelmes fejjel; vén fejjel;bolond fejjel | biz (valamiről ismert) ember, kül. férfi. fej.
4. <az egyén életének jelképeként.> a fejével lakol;a fejemet teszem rá
5. műv emberi fejet ábrázoló alkotás. fejet mintáz. | érmén a fej oldala.fej vagy írás!
6. vál vmely közösség vezetője, irányítója. az ország feje.
7.a kéz, a láb feje | harisnyának, lábbelinek a lábfejet borító része.
8. némely növény termése v. fogyasztásra való gömbölyded része. a búza, a káposzta feje. | (jelzőként) <bizonyos számú> ilyen fejből álló. két fej hagyma.
9. tárgynak, eszköznek kidomborodó, kiszélesedő (elülső v. felső) része. a szeg, a kalapács feje. | ▸ az ágy feje
10. nyomda | nyomtatott lap, ill. tükör felső része. | folyóirat, újság stb. címfelirata, táblázat rovatcíme.azt se tudja, hol áll a fejefő a fejejól megveti a feje aljátfején találja a szögetbekötik a fejétfelüti a fejét valamimegmossa valakinek a fejétráadja a fejét valamirefejjel megy a falnak
[ fgr ]

birtokos személyjel cxn a birtokos személyét és számát jelző jel;

-t1 rag
I. tárgyrag
1. <annak jelölésére, hogy kire, mire irányul a cselekvés.> [hívja] a fiát; [vágja] a fát.
2. <annak jelölésére, aminek a felhasználásával a cselekvés végbemegy.> a krémet [felkeni].
3. <annak jelölésére, aki v. ami a cselekvés eredményeként létrejön.> fiút [szült]; levest [főz]. | <annak jelölésére, ami a cselekvés által arra az időre létrejön.> táncot [lejt]. | <a cselekvést ismétlő fn ragjaként.> [békés] életet [él].
4. vmely helyen. [járja] a falut.
5. valamennyi ideig. öt évet [ült].
6. ritk <kif-ekben:> valamiként. őrt [áll].
7. <vonzatszerűen, nu-val.> korát [tekintve].
II. hat értelmű tárgy ragja
1. vhány ízben. ötöt [dob]; sokat [utazik].
2. valamilyen mértékben, ill. módon. egy kicsit [fél]; jót [aludt].
3. biz:mit? mit [tűröd]?
-t2 a befejezett mn-i ign képzője -tt
1. (tn igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valaki, valami elvégzett vmely cselekvést, történt vele valami.> [messziről] jött [vándor]; ledőlt [fal]. | (mn-ként) fejlett [ember]; főtt [étel].
2. (ts igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel csináltak valamit.> kitüntetett [diák]; kilőtt [nyíl]. | (mn-ként) lőtt [vad], zárt [ajtó].
3. (ts igéhez, mn-ként is ) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel tesznek valamit.> ünnepelt [író].
____________________
aaz
____________________
valami
I. htl névm
1. meg nem határozott v. ismeretlen tárgy, dolog, történés. valami van a zsebében; történt valami?;van köztük valami | (szjellel) a jelzett személynek vmely tulajdona v. testrésze. valamije elveszett; fáj valamid? | ismeretlen v. sejtett fontos esemény. itt valami készül.
2. egy kicsi, egy kevés, csekély dolog (, de mégis több, mint semmi). nem sok, de mégis valami;valami van a dologbanmond valamit | <kf mellett.> valamivel ma valamivel jobb a kedve.
3. jelentős dolog. ez már valami!;ez is valami?viszi valamirelesz belőle valami
4. (mn-ként) olyan, aminek mivolta, jellege, minősége ismeretlen v. meg nem határozható. valami baj van; mutatok valami szépet. | a jelzett személy, dolog fajtájához, milyenségéhez hasonló; olyan, mint ... úgy él, mint valami kiskirály. | kevéssé, pontatlanul ismert. valami lajos vagy kicsoda keresett. | pejor ismeretlen és kevésre becsült. valami nővel tölti az idejét.
5. (mn-ként) egy kevés, valamennyi. valami időm még van.
6. (hsz-ként) biz körülbelül, mintegy. voltunk valami tízen.
7. (hsz-ként) biz <fokozó és nyomósító szóként:> nagyon, rendkívül. valami szörnyű! | ▸ nem valami nem valami jól sikerült.
II. von névm
1. nép rég ami (csak).
2. elav amilyen (csak).
III. fn
1. bizonytalan, meghatározatlan minőségű, természetű tárgy, dolog. de furcsa valami ez!
2. ritk pompás, remek dolog. az aztán a valami!
A nyelv valójában nem szavakból, hanem szerkezetekből áll, nem szavak sora, hanem szerkezetek szövedéke. Innen ered a projekt alapgondolata, hogy talán nem is a szavakat érdemes számbavenni (vö: „szótár”), hanem a szerkezeteket. Erre tesz kísérletet a Magyar szerkezettár. A projekt eredményeként egy szabadon hozzáférhető és használható online adatbázis jön létre, melynek első verziója próbálható ki ezen az oldalon.

A projektben használt konstrukciós nyelvtani keretben (1) az egyes szavak is egyszerű szerkezeteknek tekinthetők, (2) szerkezetek az absztrakt nyelvtani szabályok (pl. jelző + főnév), és (3) szerkezetek a köztes formulák is, amelyekben fix elemek és kitöltendő helyek is vannak. Mindezeket magába foglalva egy szerkezettár a nyelv egészéről tud képet adni, egyesítve a szótárt és a nyelvtant. A bemutatón elhangzott előadás itt tekinthető meg, és elérhető külön a diasor is.
Publikációk
PÉLDÁK #1
  1. asztal (szótár)
  2. asztalos (szótár)
  3. asztalokra (toldalékolt, 3 konstrukció)
  4. faasztal (összetett, 2 konstrukció)
  5. asztalfiókba (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
  6. fehér asztal (szótár, többszavas, folytonos)
  7. sárga asztal (azonos forma, 2 konstrukció)
  8. fehér asztal mellett (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
PÉLDÁK #2
  1. avokádó (van/van, azonos, nagy)
  2. fűbe harap (nincs/van, konstrukció)
  3. fűbe (nincs/van, 2 konstrukció, -ba/-be)
  4. (van/van, konstrukciók kiemelve önálló szócikké)
  5. aki fűbe harap (nincs/van, szöveg részeként)
  6. nem harapott fűbe (nincs/van, ragozva, más szórenddel)
  7. füvet harap (nincs/van, 3 konstrukció)
PÉLDÁK #3
  1. a tanár részt vesz az akcióban (igés konstrukció)
  2. a tanár kenyeret vesz az üzletben (azonos forma)
  1. alapító tagokos gyerek
  1. az alapító tag részt vesz az akcióban (két többszavas konstrukció)
  2. az okos gyerek részt vesz az akcióban (egy többszavas konstrukció)
  1. a tanár részt vett az akcióban (múlt idő)
  2. a tanár vesz részt az akcióban (szórend)
  3. a tanár vesz az akcióban részt (szórend)
  4. a tanár részt vesz a munkában (más elem)
  5. a tanár kollégáival részt vesz az akcióban (plusz bővítmény)
PÉLDÁK #4
Kapcsolat • szerkezettar@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2024–2025